Görögország után hazánkban a legnagyobb a méhsűrűség

A méhészeti ágazat számos kihívás elé néz. A kisalfold.hu ezekről a kihívásokról kérdezte Nagy István agrárminisztert, aki 150 méhcsalád gazdájaként maga is méhészkedik.

A legnagyobb gond két éve, hogy a magyar méhészek nem tudnak Nyugat-Európában értékesíteni. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt a magyar mézzel javították fel az Ázsiából érkező iparilag előállított műmézet, 30-70 százalékos arányban, és addig évente 15-20 ezer tonna haza mézet vittünk ki. Most ehelyett 40-50 százalékkal olcsóbban vásárolják meg Ukrajnától, ahonnan 720 ezer méhész menekíti ki termékeit. A német, osztrák, svájci fogyasztókhoz tehát már nem jut el a hazai jó minőségű méz, hanem raktáron áll. Ezért is hívtunk össze válságtanácskozást a méhészeti egyesületekkel, szakmai szervezetekkel, szaktanácsadókkal, keresve a megoldásokat

– mondta Nagy István, majd hozzátette, hogy ennek a tanácskozásnak a hatására utasította az agrárattasékat, hogy a magyar búza mellett a méznek is keressenek új piacokat, továbbá az áruházláncokkal karöltve nagyszabású mézmarketingbe kezdenek, akciókkal növelve a mézek forgalmát.

A méhészeti nemzeti programban technológiai fejlesztésre, eszközbeszerzésre is pályázhatnak a méhészek

Mivel a magyar méhészek nem tudnak külföldre értékesíteni, a tartalékaik is egyre csak fogynak: nincsenek bevételeik, de közben az állatok gondozása, utaztatása jelentős költség.

Az Európai Unióban elsőként a méhészet támogatásaként teljes adómentességet biztosítunk, és szintén egyedülállóan méhcsaládonként tizenöt eurós támogatást nyújtunk a méhészeknek. A méhészeti nemzeti programban technológiai fejlesztésre, eszközbeszerzésre pályázhatnak

– emelte ki a tárcavezető.

A klímaváltozás miatt napjainkban egyébként is szélmalomharc méhésznek lenni – fotó: pixabay.com

Szintén lényeges az döntés, hogy hazánk elsőként vezette be azt a címkézési szabályt, ami szerint nem csak azt kell feltüntetni, milyen országokból származik az üvegben lévő termék, hanem azt is, hogy milyen arányban. Nagy István szerint, a fogyasztóknak joga van ezt tudni.

Míg a termelőktől 1500 forintért veszik meg a mézet, teljesen indokolatlan, hogy 6-8, de akár 10 ezer forint is lehet egy kiló méz. Javaslom, hogy fogyasszunk termelői mézet, érdemes körülnézni a piacon, ezzel is segítve a méhész és családja megélhetését, és közben a teremtett világunkért is teszünk

– tette hozzá a tárcavezető.

A repceméz még féláron sem kell

Győr-Moson-Sopronban jelenleg 772 méhészetben 43.712 méhcsaládról gondoskodnak. Az OMME vármegyei szaktanácsadója, Varga Tamás Imre szerint ez a létszám évek óta stagnál. A méhészek nagy többsége mellékállásban foglalkozik az állatokkal.

A magyar méz 70-80 százaléka ment Nyugat-Európába, de tavaly óta lehetetlen eladni. Tavaly repcemézet még tudtam értékesíteni, de idén még semmit, holott máskor már a felvásárlók keresik. A szomorú, hogy még féláron sem kell, inkább egyfajta szolidaritásból az ukrán mézet veszik, aminek sok esetben eredete kétes. Ezzel azonban becsapják a fogyasztókat, több tízezer európai méhészt tesznek tönkre és méhcsaládot is, és ami a legrosszabb, hogy a megporzást is veszélyeztetik

– hívta fel a figyelmet a szakember, aki 110 méhcsalád gazdájaként is aggódik.

Nem tudják emelni az árakat

Még a tavalyi áron értékesíti a méhészeti termékeit Németh Ferencnél a mosoni piacon: az akácméz 3900, a vegyes virágméz 2400 forint. A halászi méhész elmondta, drágítani most nem lehet, mert félő, hogy ilyen magas élelmiszerárak mellett a vásárlók inkább lemondanak a mézről.

Mi csak üvegben a piacon vagy otthonról értékesítünk, de félő, hogy a sok benn maradt hazai méz leverheti itthon az árakat. Ugyanakkor magam is megdöbbenve láttam, hogy egyes üzletekben az akácmézért 6-7 ezer forintot is elkérnek

– mondta Németh Ferenc, akinek már a nagyszülei is méhészkedtek, ő maga pedig főállásban 80 méhcsalád tulajdonosa. Hozzátette, a klímaváltozás miatt napjainkban egyébként is szélmalomharc méhésznek lenni. Míg tavaly feleannyi méz lett, most idén nyolcvan százalékos a termés.

Már tavaly érezhető volt, hogy nagy a baj

A pannonhalmi Valiczkó Tamás családja a 80-as évek végétől méhészkedik.

Gyermekként belenőttem a családi vállalkozásba. Tizenhét éve van saját méhészetem, kezdetben a főállásom mellett végeztem, ma már, mint őstermelő dolgozom a szkamában. Egy évvel ezelőttig 180 méhcsaláddal dolgoztam, de a tavalyi drasztikus mérgezés miatt visszaesett az állomány 100 családra

– mondta el Valiczkó Tamás, hozzátéve, hogy a mérgezésekkel egész évben küzdenek, ami hatalmas kihívást jelent országszerte.

Szerencsére a méhcsaládok idén megúszták, a gond inkább a hideg tavasz volt: két éjszaka is mínusz 6 fokot mértünk. A gyümölcsök és az akác is nagyon fagyérzékeny, amit mi is megéreztünk. Az akácmézből a megszokotthoz képest idén csak az egytizede lett. Katasztrofális ez a mennyiség az idei repcemézhez hasonlóan. Ezután következett a facélia, ami szintén nem sikerült túl jól

– fejtette ki a méhész, aki szerint csökkent a vetésterület, emiatt lehet az, hogy kevesebbet tudtak gyűjteni a méhek, pedig a rovarállomány a tavalyival megegyező.

A szülők által átvett 30 éves vevőkört soha nem hanyagolják el, egyre többet járnak piacokra, termelői vásárokra, hogy eljussanak a vásárlókhoz. Érezhető, hogy tavaly szeptember óta nagy a baj, mivel nagyon csekély az érdeklődés a nagy tételes, hordós méz felvásárlás iránt.

A német, osztrák, svájci fogyasztókhoz tehát már nem jut el a hazai jó minőségű méz, hanem raktáron áll – fotó: pixabay.com

A pannonhalmi méhész szerint még mindig az akácméz a legnagyobb favorit, azt keresik és veszik a legtöbben.

Ezért szoktunk kóstoltatni, mert sokan nem is ismerik a különböző mézek ízeit, aromáit, pedig nagy különbség van köztük. Azt hiszik, ha méz, akkor csak egyféle íze lehet. Ezért is van nagy felelősség rajtunk, méhészeken, hogy megismertessük a különböző virágról származó mézeket: legyen az hárs, vegyes vagy édesharmat.

– tette hozzá.

Apiterápia és ízesített méz

Gyimesi Barbara, pannonhalmi gazdálkodó, a Pannonhalma Provance megálmodója három éve kezdett együttműködésbe Tamással, amelynek egyik eredménye, hogy a mentás és levendulás méz is megtalálható már a Valiczkó Méhészet polcain.

Néhány hónapja elkészült az apiterápiás házikónk is, ez is egy plusz, amit becsületkasszával működtetünk. Szeretnénk ezzel is közelebb hozni az emberekhez a helyi és termelői értékeket

– hangsúlyozta Gyimesi Barbara.

A kaptárból kiáramló méz, propolisz és virágpor illat, illetve a méhek rezgése mind gyógyító hatással bír. Elsősorban, légúti és tüdőbetegségekre, valamint ízületi bántalmakra, tünetekre jó. Emellett idegnyugtató és remek relaxációs lehetőség is, hiszen a ház padja alatt található hét kaptárban – kaptáranként 60 ezer méh – zümmögnek az állatok. A szláv népeknél már tudatosan használják ezt a módszert

– ismertette Valiczkó Tamás.

Gyimesi Barbara hozzátette, hogy ezt a plusz lehetőséget bármikor használhatják az arra tévedők. Azt is elárulta, hogy ház alatt található kaptárakból kinyert mézből készített termékeiket Méhkelence néven mutatják majd be.

forrás: agroinfrom.hu