A mikorrhiza és előnyei a növénytermesztésben

A kezeletlen és kezelt növény (képforrás: giantveggiegardener)

forráskép: images.squarespace-cdn.com

Ezek a talajban élő mikroszervezetek, mivel fejlődésük és szaporodásuk kizárólag gazdanövény jelenléte mellett lehetséges, képesek a legtöbb szárazföldi növénnyel, illetve termesztett növényekkel, gyümölcsfákkal és erdőalkotó fákkal mindkét fél számára előnyös szimbiózisban élni. A gombák használatával élő rizoszféra is keletkezik. Ez az élő rizoszféra egy új ökoszisztémát hoz létre, ahol az összes élőlény részesül egymás jelenlétéből, és segíti egymást vagyis az élet életet hoz.

A paradicsomtól a paprikáig, a babtól az eperig a kerti növények is mikorrhizát használnak, kivételt képez néhány fajta, mint a káposztafélék családjába tartozó növények. Legnagyobb előnyük, hogy nagyobb gyökérfelülete képződik a növényeknek. Lehetővé teszi ezáltal, hogy a növény nagyobb területről vegye fel a tápanyagokat, ásványi anyagokat és vizet. A kapcsolat által így a mikorrhiza gombáknak fontos szerepe van a növények elindításában, tavaszi fejlődésében, immunerősítésében. Előnyös hatással vannak a gazdanövény növekedésére, elsősorban a talaj foszfor, réz, cink, valamint nitrogén felvételének fokozása révén. Tudjuk milyen fontos például a foszfor a növényeknek. A mikorrhiza gombák egyedi enzimeket választanak ki, amelyek felszabadítják a foszformolekulákat, és elérhető formában eljuttatják a növényekhez. Ez különösen előnyös, mivel a talajban lévő foszfor körülbelül 85%-a nem elérhető a növények számára. A mikorrhiza apró gombafonalakkal (micélium) a növény gyökereibe szövődnek.

Valójában a gombáknak nincs gyökere, de a mikorrhiza szerkezetileg és funkcionálisan hasonló. Ezek az apró gombás rostok körbeveszik a gyökereket, és segítenek nekik a vizet és a tápanyagokat kivonni a talajból. Ezenkívül megvédik a gyökereket a támadóktól és cserébe bőséges szénhidrátot kapnak a növénytől. A gombák finom szőrszálakban nőnek, finomabbak, mint a legkisebb gyökérszőr, és kulcsfontosságú útvonalakként szállítják a tápanyagokat, a nedvességet és a szénhidrátokat a talajon keresztül a növények gyökereihez. Miért teszik mindezt a mikrobák a növényekért? Viszonzásképpen a növény gyökerei olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyeket a mikrobák felhasználhatnak, például cukrokat és aminosavakat, így mondhatni ez szimbiotikus kapcsolat a természetben. A virágzáshoz szükséges tápanyaghoz és vízhez sem tudnának hozzájutni a növények. Két csoportja ismert: ektomikorrhizák (külső mikorrhizák), endomikorrhizák (belső mikorrhizák).

A komposzt, gombák és baktériumok

komposzt a magasított ágyásban tele hasznos élőlényekkel

Mulcsozással egy réteg talajtakarót, főként komposztot hozzáadunk csodákra képes a kerti mikrobákkal. A komposzt különösen hatékony talajtakaró, mert a hasznos tápanyagokat kiszivárogtatja a talajba. A jó talajtakaró taszítja a napsugarakat, meleg napokon lehűti a talajt. Nedvességzáróként is működik, a nyári hónapokban a felszín alatt felfogja a nedvességet. Emellett hemzsegnek benne a hasznos növényi mikrobák. Valójában a komposzt sokféle növényi baktériumot tartalmaz. Tehát, ha egészséges szép növényeket akarunk, akkor érdemes biológiailag sokféle talajbaktériumokat kolonizálni. A virágokhoz inkább humuszt szeretnek keverni, ami szintén javítja a talajt. A jó humuszos talaj több vizet tud tárolni. Mint minden élőlénynek, a mikrobáknak is szükségük van táplálékforrásra. A komposzt táplálékot biztosít a mikrobák számára. Nem minden szerves anyag keletkezik egyformán. Ha azt nézzük mi a mikrobák kedvence, amitől legjobban szaporodnak, az az élelmiszer hulladék. A jó minőségű, vegyes házi komposzt már hemzseg a mikrobáktól. Tehát azzal, hogy komposztot adunk a talajhoz, jótékony mikrobák milliárdjait és nagy mennyiségű táplálékot adunk hozzá. Sokan megveszik inkább a komposztot, csak hogy sok boltban vásárolt zacskóba csomagolt komposztot sterilizálnak a zsákolás előtt. Ez a sterilizációs folyamat jórészt elpusztítja a jótékony mikrobát. Minden szempontból megfelelő tehát a jó minőségű házi komposzt a kertben.

A Rhizobia olyan baktérium, amely megtelepszik a hüvelyesek gyökereiben, és nitrogénmegkötő csomókat képez. Különböző kerti növényekhez, például borsóhoz, babhoz, földimogyoróhoz és takarónövényekhez léteznek specifikus rhizobia törzsek.

Az arbuszkuláris mikorrhiza gombák szimbiotikus asszociációkat alkotnak a gombák és a növényi gyökerek között. Javítják a tápanyagfelvételt, különösen a foszforszegény, szikes vagy aszályra hajlamos talajokon, és idővel javíthatják a talaj szerkezetét.

A Trichoderma gombák a növények gyökereiben élnek.

A szén és nitrogén ciklus

A két legismertebb folyamat a szén- és nitrogénkörfolyamat. Tudjuk, hogy a talajmikrobák létfontosságúak az elhalt növényekből és állatokból származó szerves anyagok lebontásában a szén újra hasznosításában. A gombák a szerves anyag nagyobb darabjainak lebontásával indítják be a folyamatot. Más mikrobák ezután elfogyasztják a szerves anyagot és beépítik a talajba. Globálisan a talaj több szenet tartalmaz, mint a légkör és a növények együttvéve. Bizonyára erre most sokan rácsodálkoznak, de talajunk regenerálásával lehetőségünk nyílik több szén megkötésére a föld alatt és csökkenteni a klímaváltozás mértékét. A nitrogénmegkötő mikrobák a talajban és egyes növényi gyökerekben, például borsóban, babban és más hüvelyesekben találhatók. Ezek a mikrobák a légköri nitrogént rögzített nitrogénné alakítják át. Az összes nitrogénkötés több mint 90%-a ezeknek a mikrobáknak köszönhető, amelyek a nitrogénciklus fontos részévé teszik őket. A nitrogén bár a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen tápanyag, ugyanakkor a növények leggyakrabban korlátozó tápanyaga is. A nitrogénmegkötő mikrobák nélkül lehetetlen lenne a növények számára a növekedéshez szükséges nitrogénhez jutni. A növényen belül a nitrogén az aminosavak részévé válik, majd fehérjékké. Globálisan a növényi fehérjék jelentik az emberek és más állatok által fogyasztott fehérje fő forrását. Mikrobák nélkül valószínű, hogy a szén és a nitrogén körforgása nem létezne az általunk ismert módon. Tehát a mikrobák kritikus fontosságúak a tápanyagok talajba juttatásához, de a mikrobák is nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a növények felvegyék ezeket a tápanyagokat.

Talajszerkezet

réteg eloszlás: forráskép soilhealthnexus.org

Az egészséges talaj gazdag szerves anyagokban. Ez a szerves anyag kritikus fontosságú a talajnedvesség és tápanyagmegtartásában, valamint az alapvető talajmikrobák táplálásában. A mikrobák minden ökoszisztémában a tápanyag újrahasznosítás kritikus részét képezik, tehát a tápanyag felszabadítás a talajban fontos lépés. A műtrágyák, peszticidek és gyomirtók használata felgyorsítja a folyamatot és még hamarabb kezd a talajban csökkeni a szerves anyag. A rendszeres műtrágya használat a talaj pH tartományába avatkozik be, ami közvetetten a mikroorganizmus közösségére is hat. Egészen a közelmúltig úgy gondolták, hogy az elhalt növények és állatok jelentik a talaj szerves anyagának fő forrását. A talajképződés megértésében elért legújabb eredmények azonban azt sugallják, hogy a talajban lévő szén legmakacsabb formái elsősorban az elhalt mikrobatestekből származnak, nem pedig az elhalt növényi részekből. Míg talajunkban a növényi anyagok jelentik az eredeti szénforrást, a növényi anyagot felfaló mikrobák biztosítják, hogy a szén legalább egy része a talajban megmaradjon. Végül a mikorrhiza glomalint is termel, amely egy ragasztószerű komponens, amelyet a gombák választanak ki, és segítik a talajrészecskéket egymáshoz kötni, így megakadályozzák a talajeróziót, valamint javítják a talaj stabilitását. Valójában a mikrobák képezik az egészséges, szerves anyagokban gazdag talajszerkezet alapját. Régen általános nézet volt, hogy minden kertben felásták a talajt. Viszont, kutatások kimutatták, hogy ezzel nem is olyan jót teszünk. Az ásás nélküli kertészkedés támogatja a talajban lévő mikrobákat. A talaj ásása és megmunkálása károsítja a finom mikorrhiza gombákat és a talaj egyéb mikrobiális életét. Érdemes csökkenteni a talajbolygatást vagy a talajművelést, amennyire csak lehetséges. Kisebb kertekben jó megoldás az emelt vagy állandó ágyak használata. Sokan félnek mellőzni a permetszereket és műtrágyákat. Hosszútávon viszont talajkímélő földműveléssel, takarónövények alkalmazásával és talajélet megőrzésével sokkal egészségesebb és fenntarthatóbb gazdálkodást lehet folytatni.

Fokozottabb ellenállás és védelem

képforrás: gardening.which.co.uk

A gombák védekező mechanizmusként is szolgálhatnak. A gyökereket körülvevő hifális hálózat segítségével a növényi kórokozók sokkal nehezebben támadják meg a növényt így a mikorrhizák szintén fontos szerepet töltenek be a betegségek elleni védekezésben. Úgy gondolják, hogy a talajban lévő hasznos mikrobák gátló hatást fejtenek ki bizonyos betegségeket okozó kórokozókkal szemben. Ezek a jótékony talajmikrobák segítenek elnyomni a betegségeket. Ezenkívül az egészséges mikrobiális tevékenység termékenyebb talajt hoz létre, ami viszont lehetővé teszi a növények számára, hogy erősebbek, életképesebbek és ellenállóbbak legyenek a kártevőkkel és betegségekkel szemben. A gyökereket körülvevő hifális hálózat segítségével a növényi kórokozók sokkal nehezebben támadják meg a növényt. A mikorrhiza hozzáadása elősegíti más mikrobák, például baktériumok fejlődését. Ezek a baktériumok is kulcsszerepet töltenek be, a nitrogénmegkötéstől egészen a növényvédelemig. A mikorrhiza asszociációjú növények nagyobb stressztűréssel is rendelkeznek, mivel a gombák jelenléte csökkenti a talaj sótartalmát ezáltal befolyásolja a pH-t és az EC-szintet.

Miképpen lehet biztosítani, hogy több milliárd hasznos mikroba legyen a kertünkben?

A komposzt, humuszon kívül adhatunk a talajhoz mikrobákat, amit nagyon sok növényre alkalmazhatjuk kiskertekben. Aki a természetben nem jut hozzá, az tud vásárolni különböző jó mikorrhiza készítményeket, amiket hozzáadhatunk közvetlenül a talajhoz. Új mikrobák hozzáadásának sikere a különböző termékekkel azonban nem biztos mindig százszázalékosan eredményes. A mikorrhiza por formájában is beszerezhető számos online forrásból is. A komposztteák szintén hemzsegnek jótékony mikrobáktól. Ha ezeket hozzáadja a kertünk földjéhez elősegíti a mikrobapopuláció fellendítését. Már élő fának is tudunk bejuttatni gyökeréhez mikorrhizát, amit csak egyszer kell megtenni. Egy mikorrhizás talajkezelés évtizedekig is kifejti a hatását.