|
A gyümölcsfa kívánt alakjának kialakításához és a termőrügyképződéshez is hasznos módszer a kötözés, hajlítás. Úgynevezett tréninget lehet alkalmazni a fák megfelelő pozicionáláshoz, amit előszeretettel alkalmazok én is. Lekötözést, kikötözést, felkötözést is végzek, éppen ahogy a körülményeknek megkövetelik. Nyilván minden fa szeretné kialakítani saját struktúráját a természeti adottságok révén, amibe a kertész beleavatkozik, ha befolyásolni akarja. Vannak olyan fák, amikhez kevésbé kell nyúlni, míg mások folyamatos kezelést igényelnek. Minden alakítás időigényes folyamat. Bár vannak gyümölcsfák, amik gyorsan felfejlődnek, sajnos nem tartoznak a gyorsan felnövő fákhoz. Sok fa szépen tolerálja a hajlítást. Főként az egy éves vesszőket lehet könnyen a megfelelő szögbe állítani. Az idősebb faágakkal is meg lehet tenni, de azokkal kisebb mértékben, óvatosabban kell bánni, hiszen a merevebb ágak könnyebben törnek. A fiatal fák ültetésénél elsősorban a vázágak kívánt irányba, szögbe állítása hozzájárult a fák arányos formába hozásához. Egy gyümölcsfánál az ideális 4-5 egymástól egyenletes távolságban elhelyezkedő oldalág, amit több emeletben kialakíthatunk.
Miért is érdemes kötözni? A lekötözést több célból is alkalmazhatjuk. Elkerülhető az, hogy az érintett ágakat ne kelljen visszavágni vagy teljesen levágni, amivel időt spórolhatunk meg. Az új hajtások fáktól függően egy bizonyos hosszúságot képesek nőni egy évben. Tavasszal tehetjük meg, hogy egy vezérágat visszavágva megfelelő számú vázágat indíttassunk el. Ha a vázágak nem megfelelő szögben, irányban fejlődnek, akkor vagy részben metsszük, vagy eltávolítjuk. Eben az esetben viszont még egy évet várni kell, hogy ismét vissza nőjenek. Legtöbb esetben a 30-40-60 fokos ág állás szokott előfordulni nálam. Az erőteljes növekedésű fáknál előnyös a 20-30 fokos szögállás kialakítása, viszont a vízszintes alá leívelés már nem kimondottan jó. Én a lekötözött ágakból is vágok vissza, ha megkövetelik. A visszametszés által erősödnek a megnyúlt vázágak, növekedésserkentő hatása van. Vannak fák, amiknél nem igen van rá szükség, míg más fáknál rásegítéssel érhető el a megfelelő koronaforma. A koronakialakításhoz a kötözéseket én néha télen is rajta szokom hagyni a fákon, amit ősszel teszek fel. Nyilván a termőrügyek miatti lekötözésnek csak nyáron van értelme. Előfordulhat, hogy erősebb ágat szeretnénk más szögállásba hozni lekötözéssel és ennek nem elég pár hónap. Tavasszal mikor megindul a növekedés a legtöbb ágról leveszem a kötést és új ágakon alkalmazom. Új hajlítást általában nedvkeringés beindulása után indítok. Valójában korona alakításhoz télen is le lehet kötni ágakat enyhe fagymentes időben, de csak vékonyabb vesszőkkel érdemes próbálkozni. Télen nyugalmi állapotban ezek az ágak nem sokat változnak, de ha időben korábban lekötözzük, lesz idejük beállni, mire megindulnak. Így mikor metszeni kezdjük év elején a fát, már tudjuk milyen beállású folytatásra számíthatunk és kell e belőle visszavágni.
Termőrügy képződés fokozása a másik ok, amiért érdemes lekötözni az ágakat. Ilyen célból akár 3-4 hét is elég lehet lekötözve, ami pl. almánál június végére vagy július elejére már aktuális lehet. Figyelni kell arra, hogy a zsineg idővel ne vágjon bele az ágakba, mert az károsíthatja azokat. Használhatunk különféle műanyag kötözőket és rögzítőket. A tréninget véghez lehet vinni földbe szúrt karókhoz kötve, fákhoz kötve, ágra súlyt kötve vagy végtagterítővel. Utóbbit több méretben is lehet kapni, de vannak, akik maguk hajlítanak erős drótot. Régen gyerekkoromban nagyon kedveltem a vízszintes törzshöz közeli nagy ágú gyümölcsfákat, amire jól fel lehetett állni vagy ülni és eszegetni a termést. Az ilyen fák viszont nagyobb helyet igényelnek. A tányér és katlankorona kialakításakor jól le kell húzni az ágakat, ha nem megfelelő állásúak. Termésnövelés céljából a vesszők lekötözése meggyorsítja a termőrügyek kialakulását és a termőre fordulást. Minél közelebb áll a vízszintes állapothoz, annál jobban végig rakodik termőrüggyel. Természetesen egyéb más is meghatározó lehet a gyümölcsök fejlődésében. A termést hozó rügyek már a nyár folyamán kezdenek kialakulni. Amelyik fán korábban leérik a termés jobb helyzetbe kerül, hiszen ezután több energiát tud a rügyek fejlődésére fordítani. Ilyenkor már az ág növekedés intenzitása is lefut. Sok esetben maga a termés súlya lehúzhatja, lehajlíthatja az ágakat, amik részben be is állnak utána abba az állapotba. Hátránya, hogy egyre több függőleges állású hajtás fog képződni ezeken az ágakon, ami néhány fajtánál egyébként is jellemző. Természetesen azt szeretnénk, ha szép egyenletes és oldal irányú hajtásokat hozzon a fa, de ez főként 90 fokos állapotban várható. Az ritkábban fordul elő, hogy vízszintes közeli 10-20 fokos szögben állú ágnak az alsó felén hajtások indulnak meg. A felső felén egyenesen felfelé törekvő hajtásokat nem szoktam meghagyni. Ha viszont mindkét oldal irányba álló termő ágak nőnek, az már előnyösebb. A függőleges vízhajtások nem véletlenül hajtanak olyan sokat, hiszen ezeknek a hajtások végében van a legtöbb növekedési hormon. A vízszintesebb állású ágakban jobban eloszlik az auxin, így azoknál jóval gyengébb növekedés várható. A cseresznyefa szépen alakítható külső rügyre vágással, de ez nem mondható el a körtére, ami fölfelé és befelé szeret törekedni. Az utóbbit sokkal nehezebb szép formára alakítani. Amikor a növekedés megindul tavasszal, akkor kezdem levenni a kötéseket több okból is. Ha olyan helyen vannak gyümölcsfáink, ahol a kötések nincsenek útban, akkor könnyebb helyzetben vagyunk. Ha egy tucat kötés veszi körbe fánkat a körülötte lévő munkákat megnehezíti. A kötéssel lehúzott ágaknál előfordulhat, hogy a tavaszi intenzív növekedés megindulása után bizonyos fáknál, mint jó néhány körtefa az ágak vége befelé fordulva nő. Ezeknél inkább leveszem ilyenkor a kötést, vagy engedek rajta, majd nyáron újra húzni lehet. A görbe ágakat már nehéz korrigálni, metszéssel javítható végső esetben. Több szempontból is érdemes átgondolni, hogy milyen fát szeretnénk nevelni. A termőre fordítás, a termő állapot fenntartása és a növényvédelem fokozása mind fitotechnikai művelet. Egy évről évre jól irányított és gondozott fa szép formátumú koronaformával fejlődött fává nőhet, ami tetszetős a kertben. Ez mellett fontos, hogy szép és kellő mennyiségű termést hozzon. Harmadszor a helykihasználás milyen mértékben számít. Negyedszer pedig, hogy milyen könnyen kezelhető a fa és alkalmazható a védekezés. Ezeket mérlegelve érdemes gyümölcsfáinkat nevelni.
Utóirat: A cikkeimet próbálom gyakorlati szemszögből nézve írni, kevésbé szakmai oldalról, hiszen nem vagyok kertészmérnök. Előfordulhat tehát olyan információ, amivel nem biztos egyetértesz vagy te másképpen csinálod. Több módon kertészkedhetünk, nevelhetjük növényeinket, ezt mindenki maga dönti el neki mi a megfelelő. (H.Nándor Róbert)
|
|
