A gyümölcsfák teleltetése

               A gyümölcsfák teleltetése

 

Teendők a gyümölcsösben

 

A gyümölcsfákban előforduló betegségek és fertőzések megelőzésében a gyümölcsöskert őszi rendbetétele, illetve télre való felkészítése is fontos. A jól termő egészséges fákért tennünk kell. Érdemes egész évben hónapról hónapra figyelemmel kísérni és gondozni a fákat. A gyümölcs leérés után se feledkezzünk meg róluk. A hazánkban honos gyümölcsfák lombhullástól rügyfakadásig nyugalmi állapotban vannak. A téli időszakban szünetel a tápanyagfelvétel és lecsökken a fák légzése is. Elkerülhetünk sok problémát, ha olyan gyümölcsfafajtákat telepítünk, amelyek ellenállóak a betegségek legrosszabb fajtáival szemben. Az őshonos magyar fajták közül sok ilyen volt. A gyümölcsfák téli kezelésének részeként érdemes eltávolítanunk minden lehullott és rothadó gyümölcsöt, valamint a fákon maradt gyümölcsöket. Érdemes felgereblyézni a lehullott leveleket is a fák alól, mivel ezek rovarkártevőket és betegségeket rejthetnek. Ha a lehullott lombot hasznosítani szeretnénk, akkor érdemes komposztálni. Azoknak a fáknak a lombját, amik látható gombakártevő támadást éltek át égessük el. Így meg lehet előzni a következő évi fertőzést. A helyes metszés is sokat segít, hiszen azzal is megelőzhetők vagy korlátozhatók a betegségek. A nyár végi zöldmetszések után jön a többi munka, amit nem alkalmazok mindig. A termés leérés után ősszel viszont kikötöm azoknak a fiatal fáknak ágait, aminek növekedését megfelelő irányba akarom terelni és nem akarom visszavágni tavasszal. Télen hidegebb időben már vigyázni kell, mert könnyebben törnek az ágak. Minél vízszintesebb egyébként az ág, annál szebben rakodik meg termőrüggyel. A pár hónap alatt ráérnek szépen beállni a megfelelő irányba a lekötött ágak. A legtöbb gyümölcsfának télre lehullik a levele, az almáé talán a legkésőbb. Ezeket a fákat legjobb nyugalmi állapotban metszeni a levelek lehullása után, általában december és február eleje között fagymentes időben. Növényvédelmi szempontból a csonthéjasoknál másképpen kell eljárnunk. Az őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye fajtáknál télen semmilyen metszési műveletet nem szabad végezni. A sebgyógyulás nyugalmi állapotban lassabb, ezért a sebeken át könnyen fertőznek azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok betegségeiért leginkább felelősek. Sajnos, a betegségek mindenütt felléphetnek, ahogy a kórokozók és kártevők is mindenhol előfordulhatnak. Amikor a gyümölcsfák ellenálló képessége csökken a fertőzés könnyebben kialakulhat. Ha bejutnak a fák szöveteibe, akár a fák pusztulását is okozhatják. A csonthéjasok fagyérzékenyebbek és a sebfertőzés veszélye is csökken, ha a metszést rügyduzzadás után végezzük el. Használat előtt a metszőollót érdemes denaturált alkohollal sterilizálni. Metszés közben az első lépés az elhalt, haldokló vagy beteg ágak eltávolítása. Én mindig eltávolítom az egyenesen, keresztbe és befelé növekvő ágakat. Az a jó korona, ami szellős. Ha betegséget észlelünk a fán, próbáljuk meg úgy metszeni, hogy felszámoljuk a betegséget.

 

Megelőzés és védekezés

 

A gyümölcsfák téli védelméhez és megelőzéshez tartozik a fák késő őszi és kora tavaszi lemosó permetezése, amivel sokat tehetünk értük. Permetezni csapadék és fagymentes időben ajánlott. Ahol a kert nincs bekerítve, ott gondot okozhat a nyulak, őzek, vagy szarvasok kártétele is. A fiatal pár éves csemetéket a legcélszerűbb védeni, mert ezek vannak a legnagyobb veszélyben minden szempontból. Előfordulhat az is, hogy egerek rágják meg a kis fák törzsét. Amióta a kertbe bejutottak vadnyulak és fiatal fákat tettek tönkre én még kerten belül is védem valamilyen hálóval ezeket a fákat. Bizonyára más is tapasztalta már, hogy az őzek milyen károkat tudnak okozni a fák törzsében. Ezek az állatok főként azokat a fákat találják meg, illetve keresik meg, amik gondozva vannak. Ahol nincs pucolva, növényzet, ágak veszik körbe, nem foglalkozik vele. Ezért az olyan kerten kívüli fákat, amiket megakarunk óvni a vadaktól, de nem akarunk körbe karózgatni célszerű növényekkel, ágakkal védeni. A fák legérzékenyebb része a gyökérnyak, ezért nagyon hasznos a törzs felkupacolása télen. Én a szőlő és fák törzséhez fűrészport szoktam halmozni télre, ha van. Lehullott lombozatot a betegségek és kártevők miatt nem érdemes odagyűjteni. Egy kis trágyát szoktam a fa közelébe tenni a földfelszín alá, nem közvetlenül  törzshöz. A tápanyagokat szép lassan az esővíz lejuttatja magával a gyökerekhez.

Gyakorlati megoldás volt régen a fák törzsének bemeszelése, amit én is szoktam alkalmazni az utóbbi években. Ennek több hasznát is látom. A fehér meszes bevonat hatására csökken télen a napos időszakokban a törzs felmelegedése. A változó hőmérséklet hatására, főként, ha van éjjel mínusz 5-10 fok és nappal plusz fokok napsütéssel fagykár keletkezhet. Jellemző ez most a márciusi kora tavaszi időszakra is. A lehűlés ugyanis összehúzódást, a felmelegedés kitágulást eredményez. Ugyanígy van ez az emberi szervezetben is. A fák kérgei megrepedhetnek, a sejtfalak elroncsolódhatnak. A csonthéjasok érzékenyebbek erre, bár ezt tapasztaltam körtefáknál is. A fák virágzása is későbbre csúszhat, ami jól jön a késői fagyoknál, főként a kajszinál. Haszna még, hogy a rovarok, gombák és zuzmók is elpusztulhatnak tőle. Először annyira fel sem tűnnek a fák törzsén az apró repedések, amiknek károsodása a következő évben láthatóbb és évről évre nagyobb lesz. A felszínre kerülő faszövetekben szúbogarak és taplógombák telepednek meg, amelyek tönkre tehetik a fa törzsét. A meszet ezenkívül én a vadak ellen is hasznosnak találtam, mert úgy láttam, hogy a meszes fatörzset nem rágták meg. 3-4 éves fákat már szoktam meszelni, 1-2 éves fáknál ne használjuk. A mészréteg ne legyen vastag, mert előfordulhat az is, hogy alatta találnak búvóhelyet a kártevők. Én széles ecsettel szoktam bekenni, de érdemesebb permetezőgéppel fecskendezni a fák törzsére. Akinek van energiája hozzá, az gyökérkefével még jobb eredményt érhet el. Általában az elágazásokig szoktam bemeszelni, de idősebb fáknál nem árt az ágtörzsek elejére is tenni. Én 8-10 %-os anyagot szoktam keverni. Ajánlások szerint egy rész oltott mészhez nyolc rész vizet kell adni és jól elkeverni. Lehet adni hozzá egy kis agyagot is, aminek funkcionalitása, hogy javítja a fa fizikai, biológiai és kémiai tulajdonságait ásványi anyag tartalma miatt. Az esők idővel lemossák a fákról, de sokáig kitart, ami pedig a földre kerül lúgosítja azt jó hatást kiváltva. Nem csak télen de tavasszal is érdemes használni.