A gyümölcsfák metszése
A gyümölcsfák metszése |
Számomra a kertészkedés nem csak munka, hobbi is, amit szívesen művelek. Nincs is jobb a saját termésnél. Néhány gondolatot írva a metszési, fanevelési tevékenységet próbálom összefoglalni nagy ívben, ahogy én csinálom. Nem szakmai cikknek szánom. Hazánkban a mérsékeltövi jellemzők uralkodnak. A téli hideg időszakban alvó állapotba kerülnek a növények, életfolyamataik lelassulnak de nem állnak le. A fák maguk is érzékelik mikor kell készülniük a változásokra. Az utóbbi években megjelenő hőmérséklet ingadozások és váratlan tavaszi fagyok viszont komoly próbára teszik növényeinket. Sokat tehetünk azért, hogy támogassuk fejlődésüket és a legjobbakat hozzuk ki belőlük. A fák koronaformájának kialakulása a fajtatulajdonságon alapszik, de több tényező is befolyásolhatja. Ilyen a fa és törzs magassága a vázágak száma és elhelyezkedése. Úgy vélem, hogy minden fának van egyénisége. Nincs két egyforma fa, csak hasonló. A metszés célja, hogy formáljuk a gyümölcsfát, szellősebbé tegyük, több napfényt kapva elősegíthetjük egészsége fennmaradását. Bár mostanában gyakori a száraz forró nyár, amikor talán hasznos is lehet nagyobb zöldfelületet hagyni. Alacsonyabb és nyítottabb fák könnyebben kezelhetők, szüretelhetők és a betegségek is kevésbé támadják. Termő korban lehetőségünk van metszéssel szabályozni a termőrészek mennyiségét. Végezhetünk ritkító metszést, visszametszést, fiatalító metszést. Sok előnyt válthatunk ki vele minden korban. Akik előbbit vitatják kevesebbet nyúlnak az ollóhoz. Valóban vannak negatív hatásai is a metszésnek. Igaz, hogy a ritkább koronás fa egészségesebb, de az állandóan metszett fák önvédelme gyengül. Minden vágással sérülést okozunk a fának, amelyek fertőzési pontok lehetnek. A lombkorona gyérítéssel csökkenhet a gyökértömeg. Hormonális zavarokat okoz a növénynél. Az évenkénti folyamatos metszés miatt a fa arra törekszik, hogy gyógyítsa magát, pótolja a hiányt. Így egy ilyen fa rövidebb ideig él, mint a természetes társai. Minden koronaformának megvan a metszésmódja, de ezektől el is lehet térni. A nyugalmi állapot a legalkalmasabb a fás metszésre, míg a félfás metszésre az augusztus-szeptember. Ha zöld hajtásokat akarunk metszeni, akkor inkább júniustól augusztusig ajánlott végezni. A fölösleges hajtásokat, befelé, függőlegesen nőtt, keresztező és főként a beteg ágakat érdemes eltávolítani. Utóbbit ősszel is célszerű elvégezni, hiszen a jól kezelt fa könnyebben telel át. Kevesebb termőrügyre metszve szebb termés érhető el, ami akkor is igaz, ha termés ritkítást végzünk. Ide sorolható a lekötözés is, amiről külön cikkben írók. Év elején vannak a legfontosabb metszési munkák. Az utóbbi években a megváltozott enyhe januári, februári időjárásban lehetőség van korán is elvégezni az almatermésüek metszését. Így még a lemosó permetezést is utána tudjuk időzíteni. A körte, az alma mögött a másik elterjed kedvelt gyümölcs. Egy csoportba tartozva az alma és körte bár hasonlóak még is több tulajdonságban különböznek. A metszések során sem egyformán járunk el. Általában a kertekben a termőrügyeknél csak virágrügyeket említünk, pedig mindkettő vegyesrügyeket hoz, hajtás és termés alakul ki. Akinek sok fát kell metszeni, az megkönnyítheti teendőit, hogy ne maradjon mind a tavaszi időszakra. Nyáron vagy nyár végén is érdemes azokat a fákat karbantartani, amiknek előnyére válik. A szilvát és cseresznyét is tavasszal még rügypattanás előtt jobb elkezdeni megmetszeni. A cseresznye egyébként az elsők között indul meg és a meggyfával együtt a legkevesebbet kell metszeni. A barackoknál a nedvkeringés beindulása után is még érdemes megvárni tavasszal a pirosbimbós állapotot, mert kisebb eséllyel kap gutaütést. Az őszibarack az előző évi hajtásain és bokrétás termőnyársain is szépen hozhatja a termést. Az őszibarackfa is nagyon sok munkát tud adni, de ez igaz minden fára, főként, ha nincs minden évben karbantartva. A legelterjedtebb koronaformáik a tányér és katlan. A kajszihoz kevésbé kell hozzányúlni. A metszések hatására rengetek új hajtás keletkezik a fákon, de még is szükséges. Nagy változásokon tud átmenni pár hónap alatt a fa. Barackfánál szívesen alkalmazom a szálvesszős és váltócsapos metszést vegyesen. Egy szép erős termővesszőt, ami megbírja a termést inkább meghagyom teljes hosszában és a mellette lévőket levágom. A vágással kapcsolatban, főként a vastagabb ágaknál vagy azoknál, amiket megakarunk szüntetni minél közelebb érdemes leválasztani az ág tövéhez. A csonkokat sebkezelővel lekenve csökkenthetjük a baktériumos fertőzéseket és rovaros támadásokat. A csonthéjasoknál a legfontosabb a sebkezelés, mivel ezek sebgyógyulása lassabb és fogékonyabbak a betegségekre. A vágási szögre is érdemes figyelni, hogy a helye minél szebben tudjon gyógyulni. Csonkot általában azért hagyunk, ha új hajtást várunk onnan. A fiatalabb fák próbálják mihamarabb benőni ezeket a hegeket. A levágott száraz ágakat jó megsemmisíteni, de az ép ágakat hasznosíthatjuk is komposztálva. Nyilván ez több időt igényel, mint a zöld hulladék. A fiatal pár éves fákat én úgy nevelem, hogy évről évre vágok le az alsó alacsony ágaiból, ahogy a fa nő. Így korábban lehetett már több termésből választani, hiszen a legtöbb fajtánál az első ágakon és törzsről is kaphatunk gyümölcsöt. Mindenki a maga szemszögéből dönti el, hogy az adott területen egy fa mennyire legyen akadálymentes. Aki alacsonyan akar könnyedén gyümölcshöz jutni, az akár fél méter magasságban is meghagy ágakat. Van, aki nem szereti kerülgetni az ágakat, ebben az esetben másfél méter, de akár magasabban is levágja az ágakat. Növényeket is ültethetünk a fák alá, ekkor az árnyékolást is figyelembe vesszük. Az utóbbi években sok fát magam oltottam, így szerettem volna minél hamarabb látni milyen termést hoznak. Ezeknél a fáknál hagytam meg 50-60 cm alacsonyan is ágakat. Olyan fáknál, ahol elég hosszúságot ér el a második évre a vezérág, ott magasabban vágom vissza. A fák többsége nem fog olyan koronát nevelni, amilyenre szeretnénk. Lehetőségünk van viszont az ültetés kezdetétől fogva évről évre alakítani, metszéssel és lekötözéssel. A rügyek állása is megmutatja melyikből mit lehet kihozni. Előfordul, hogy sajnálok visszavágni bizonyos ágat ekkor inkább lekötözöm, hogy megfelelő állású legyen. Az alakítómetszéssel szépen tudjuk formálni a fát. Egy sudárvesszőnél a megfelelő számú ághajtás elindításához csak tavasszal van értelme alkalmazni. A folytatáshoz mindig egy évet várni kell. Egy jól elindult hajtás képes őszig akár 1,5, 2 métert is nőni, de ez fáktól függ. Ha később, nyáron vágjuk vissza kisebb intenzitással 2-3 hajtást indít csak el. Bizonyos fajtákat, mint a cseresznyék többsége nagyon szépen lehet külső rügyekre metszve irányítani. Jól látható ezeknél a kifelé hajló tágító hatás, amit hajlító hatású metszésnek is hívnak. Én azt szeretem, ha minimum 4-5, de akár 6 vázkar elindul egy szinten, amikből mindig azokat hagyom meg, amik a legmegfelelőbbek. Szempontom, hogy minél arányosabb, elosztott legyen az alakuló fa. Van, aki sűrűbbre hagyja, van, aki ritkábbra. Több tényező közre játszhat abban is, hogy mennyi termést hagyjunk meg a fiatal fákon. Figyelembe lehet venni terjedelmét, magasságát, vastagságát és korát. Ha azt szeretném, hogy minél gyorsabban fejlődjön egy pár éves fa, akkor nem terhelem terméssel, mert visszafogja a növekedésben. Néha kompromisszumot kell kötni. Vannak bizonyos fajták, amiknél azt tapasztaltam már második évesen képes termés rügyeket hozni a kis fa. Ilyen néhány barack és cseresznye. A fajtákon belül is vannak eltérések. Az almafa legtöbb esetben 3-dik évtől adja a termésrügyet, míg a legtöbb körténél ez még egyszer annyi időt igényel. Nyilván itt még kevés virágrügyről beszélhetünk. Bizonyos fajták le is dobják elvirágzás után ezeket a terméseket. Gondolnunk kell arra is, hogy gyümölcsfáink idővel elöregednek. Ha jól időzítjük az idős fák pótlását, akkor terméskiesés nélkül tudjuk fiatalítani a gyümölcsöst. A szép virágzás majd a fejlődő termés látványa is örömmel tölt el. Nem elég lelkiismeretesen foglalkozni vele, az időjárási tényezőknek is jó kell alakulnia, amihez járul még a beporzók munkája is. Aki szereti gondozni a fákat, az a metszési munkákat is szívesen végzi. Ha minden jól megy élvezhetjük munkánk gyümölcsét. (H.Nándor Róbert)
|
