Felére csökkent életciklusa
A felére csökkent egy mézelő méh életciklusa
Egy most publikált, új tanulmány szerint a kifejlett mézelő méhek élettartama közel 50 százalékkal csökkent az elmúlt ötven évben. Az úgynevezett Európai Vörös Lista szerint a vadon élő méhek csaknem minden tizede a kihalás előtt áll. Jövőnk azonban összefonódik a méhekkel: nélkülük ugyanis nem tudjuk megtermelni a legtöbb növényt, amelytől a táplálékunk függ.
Az alacsonyabb várható élettartam a kolónia tömeges pusztulásához vezethetAz új kutatás segíthet megmagyarázni a méhcsaládok elhullásának magas szintjét világszerte, amelynek az elmúlt néhány évtizedben vagyunk a tanúi. A méhpusztulások különösen az Egyesült Államokban voltak súlyosak 2006–2007 telén, amikor néhány kereskedelmi méhész elveszítette a kolóniáinak a 90 százalékát. Megmagyarázhatatlanul magas arányú méhcsaládpusztulást jelentettek Kanadában, Ausztráliában, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svájcban, Németországban, Finnországban és Lengyelországban is. A 2012–2013-as hideg télen a mézelőméh-kolóniák 29 százaléka pusztult el az Egyesült Királyságban. Anthony Nearman és Dennis van Engelsdorp, a Marylandi Egyetem kutatói matematikai modellezést alkalmaztak az új tanulmányban annak kimutatására, hogyan vezethet a méhek alacsonyabb várható élettartama a kolónia tömeges pusztulásához.
A szerzők a kaptárokból eltávolított és ketrecben tartott dolgozó méheket tanulmányozták, nem pedig a vadméheket, ami befolyásolhatta az eredményeket. De ha ez a tézis nem igaz, akkor valami igazán aggasztó történik a világban. A szerzők úgy vélik, hogy a modern mézelő méhek nagyobb gyakorisággal szenvedhetnek olyan betegségektől, mint például a deformált szárny vírusa, amely a negyven évvel ezelőtti felfedezése óta egyre gyakoribbá vált egy kórokozó, az úgynevezett varroa atka globális elterjedése miatt. A mézelő méheket emellett komolyan gyengíthetik a peszticidek új generációi, amelyek ötven évvel ezelőtt még nem léteztek. Ráadásul az a virágpor, amelyet a méhek lárvái fogyasztanak, gyakran szintén vegyi anyagokkal szennyezett. Ez tovább ronthatja a helyzetet, mert a neonikotinoidoknak nevezett, rendkívül mérgező növényvédő szerek már kis dózisban is csökkentik a méhek betegségekkel szembeni ellenálló képességét. Egy lehetséges magyarázat lehet az is, hogy a méhek génjei megváltozhattak A tudósok azt látják, hogy ez a jelenség nem specifikus és más fajoknál is előfordulhat. Példaként a tőkehalat hozták fel, amelyek ma már korábban érik el a kifejlett egyedkort, amikor kisebb a méretük is, mert a túlhalászás azt jelenti számukra, hogy a halak ritkán élnek túl sokáig ahhoz, hogy nagyra nőjenek.
Ez az újszerű tapasztalat azonban visszatartja őket a virágok látogatásától. Közben a méhek élőhelye is eltűnik: a vadvirágos rétek 97 százaléka az 1930-as évek óta szó szerint eltűnt az Egyesült Királyságban, mivel a gazdálkodás egyre intenzívebbé vált. Bármilyen lenyűgöző is, ez az új tanulmány több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol Az ilyen jellegű kísérletekben a tudósok általában egy időben és azonos körülmények között állítanak fel kontrollcsoportokat. Nearman és van Engelsdorp a kontrollcsoportok történeti adatait használta fel az Egyesült Államokban számos ilyen tanulmányban. Ahogy a most publikált kutatás szerzői elismerik, ez a jelentésük gyenge pontját jelenti. Az ilyen részleteket azonban ritkán jegyzi meg a tudományos kutatás. A szakemberek szerint bármi, ami az elmúlt ötven évben megváltozott, megmagyarázhatja a hosszú élettartam csökkenését. A tudósok számára ezért nem lesz könnyű megfejteni a most közzétett tanulmány eredményeit. Úgy gondolják azonban, ha találnának történelmi adatokat a vadon élő méhek élettartamáról a korábbi évtizedekből, össze tudnák őket hasonlítani a mai világ méréseivel. Ez pedig segíthetne a tudósoknak kizárni annak lehetőségét, hogy a vizsgálat eredményeit a laboratóriumi körülmények befolyásolták. A méhek várható élettartama csökkenti a beporzást A biológia professzor hozzátette: a méhek porozzák be ezenkívül az összes vadon élő növény mintegy 80 százalékát. A tanulmány végül megjegyzi: minden méhfaj hasonló kihívásokkal néz szembe, mint a mézelő méhek, de a szakemberek nem tudják, hogy a várható élettartamuk megváltozott-e. Ha a méhek valóban kevesebb ideig élnek a vadonban, akkor a tudománynak ki kell derítenie, hogy miért. forrás: agrarszektor.hu |
Kutatásuk szerint a méhek élettartama az Egyesült Államokban a 34 napos mediánról mindössze 18 napra csökkent 1969 óta.
A méhekre már most is rengeteg nyomás nehezedik a túlélésük érdekében. A Bristoli Egyetem 2022 novemberében közzétett tanulmánya például megállapította, hogy a műtrágyák megváltoztatják a növények „elektromos mezőjét”, ami átalakította a méhek virágérzékelését.